Szép nap volt a tegnapi, még ha hideg is. Kampánynaplóm második napja egy szép, havas reggellel kezdődött. Sajnos délre más sok hó elolvadt, de reggel még kirándultunk egyet feleségemmel a Petneházy-réten. Szikrázó napsütés, gyönyörű és érintetlen hó. A cserkészház felé kirándultunk. Sokszor jártam arra kamaszként, cserkészként húsz évvel ezelőtt. Szép emlékek ezek nekem.

Délután az Együtt vicces parkolótáblákkal és helikopter-leszállóval várta a maffiállam arisztokráciáját, amint érkeztek sorban az orbáni országértékelésre.

Én sajtótájékoztatót tartottam. Elmondtam Orbán beszéde előtt, hogy sajnos elszalasztott volt ez a most véget érő 8 év. Nem arra kapott a választóktól mandátumot a Fidesz, amit elvégzett. A magyar válság elhúzódott, és sok területen súlyosabb lett. Az általános jólét nem javult, a szociális szolgáltatásokat leépítették, az egyenlőtlenségek megosztottabbá tették a politikai közösséget, és az oktatás, az egészségügy pedig súlyosan lecsúszott.

Pedig lehetett volna máshogy is. Rendbe lehetett volna rakni az egészségügyet, fejleszteni lehetett volna konszenzussal az oktatást, és végre a magyar politikai háborúság is csillapodhatott volna. De nem ez történt, hiszen Orbán csak harcolni tud.

A beszédet már otthon hallgattam. Orbán teljesen elszakadt a valóságtól. Nem azért, mert feltétlenül azt gondolná, amit mond, hanem azért, mert ezt tekinti politikailag hasznosnak. Millió méter magasából nem látszik a nyomor, a munkanélküliség, az elvándorlás, a vidéki szegénység és újfeudalizmus. Pedig ez is a magyar valóság.

Az elmúlt években fejlődhetett volna jobban közös hazánk. Csökkenhetett volna az energetikai függésünk, erősödhetett volna a magyar jóléti állam. De mindez elmaradt. Maradt a gazdasági versenyképességünk lassú elvesztése Romániával és Szlovákiával szemben. Maradt az acsarkodás és a megosztó háborúskodás képzelt ellenségekkel szemben.

A nyugat nem ellensége hazánknak, hanem az a közegünk, ami nélkül nincs magyar jövő és gyarapodás. Mégis, Orbán a zsaroló és manipuláló orosz-függésre tekint példaként. Hazudik a román gázimportról, aminek a kitermelése sem kezdődött még el, így nem is segít nekünk egyelőre. Amikor pedig elfogyott a miniszterelnöki mondanivaló, rátért az ellenzékre.

Van baja a választóknak az ellenzékkel is, ez igaz. De sok bajuk van a választóknak a kormánypárttal is. Kisebbségben vannak. És legyőzhetőek, megroppanthatóak. A reális terv a Fidesz önálló kormányalakításának megtörése, és utána egy sokpárti ellenzék döntése egy új választásról, immár jobb feltételek között. Ez reális, az Együtt erről beszél.

És egy ilyen jövőben szükség van a liberális demokrata Együttre is. Sem egyéniben, sem listán nem lesz elvesztegetett a ránk adott szavazat. Ha nem lennénk ott, akkor az MSZP, a DK és az LMP csak körbeutálkozná egymást négy éven át, és 2022-ben még ugyanott tartanánk, ahol most. Ezért kell az Együtt, mert mi valóban a megújulásért, a szabadság és az igazságosság megerősítéséért dolgozunk, és mi vagyunk az egyetlenek, akik nem hazudjuk azt, hogy csak és kizárólag mi vagyunk jók. Más pártokra is szükség van, de szükség van az Együttre is azért, hogy itthon legyen valódi változás.

Ezért dolgozunk az ajánlásgyűjtés heteiben. Ha már mások nem léptek vissza a javunkra, és nélkülünk sem állapodtak meg egymással. Nincs LMP-Jobbik alku, nincs MSZP-LMP alku, és így tovább. Mások önzőznek, és nem lépnek vissza a másik javára. Ezen kell változtatni március közepéig, és nem lesz új Orbán-kormány. Mi ezért dolgozunk.

Este autóztam a városban, láttam, ahogyan csavarozgatják a villanyoszlopokra a Fidesz korrupt és erőfölényben fogant kampányának plakátjait, elefántfüleit. De legyenek bármily fölényben, mégis verhetőek. Azért nem beszélt hazánkról valójában Orbán Viktor. Mert Magyarország őt már valójában nem érdekli.

Hétfőn új nap, immár Sárbogárdon kezdem az aláírásgyűjtést.