2018 választási év lesz. Az Együtt pedig az a párt, amely választási évben sem nézi hülyének a népet. Olyan kampányt folytatunk, amely a közös jövőnk biztonságáról és gyarapodásáról szól. Ehhez olyan politika kell, amely kiállja a jövő próbáját, és mához 15 év múlva is élhető országot teremt. Ezért nem fogunk 18. havi nyugdíjat ígérni az alacsony nyugdíjak korrekciója helyett, és ezért nem fogunk finanszírozhatatlan alapjövedelmet ígérni a lakhatási- és energiaszegénység jóléti államokhoz méltó megoldása helyett.

De Magyarország egy évtizeddel a gazdasági válság után újabb katasztrófa felé tart, ha most nem figyelünk oda. A forint alapú, változó kamatozású hitelek uralnak mindent, és a Fidesz nem készíti fel a lakosságot arra, milyen kockázatokkal jár valójában az ilyen eladósodás. A jelenlegi alacsony kamatoktól megrészegülve adósodik el, aki csak bír, és 15 év múlva a devizahiteles katasztrófához hasonló bajt kell majd ismét kimenteni közös adófizetői pénzünkből. 

A Magyar Nemzeti Bank 2017 végi stabilitási jelentésének öndicsőítő számai között volt egy fontos és alultudósított adat. Erről tartottam ma sajtótájékoztatót, mert szerintem a politikának és a kampánynak nem csak a pozitív ígéretekről kell szólnia, hanem arról is, hogy hogyan vigyázunk felelősen közös jövőnkre, családjaink biztonságára és piacgazdaságunk jólétet teremtő stabilitására. A jelentés megállapítja, hogy az alacsony inflációs- és kamatkörnyezetben folytatódott a lakossági hitelezés növekedése, és némileg csökkent a lakossági hitelek felára. A lakástakarékpénztárakat nem számítva 51 százalék volt az új lakáshiteleken belül a változó kamatozású konstrukciók aránya, és a teljes lakáshitel-állományon belül ez már összesen 63 százalék volt. 

A közeledő jéghegyre már utal is a jegybanki jelentés: "A változó kamatozású hitelek magas aránya a jelenleg uralkodó, alacsony kamatkörnyezetben egyirányú kamatkockázatot jelent a háztartások számára, különösen annak tükrében, hogy az elérhető adatok alapján a sérülékenyebb háztartások vesznek fel ilyen termékeket." Ennek oka nyilván az, hogy ma a változó kamatozású hitelek havi törlesztőrészlete alacsonyabb a rögzített kamatozású konstrukciókhoz képest. A "valódi biztonságot" jelentő rögzített kamatozású hitelek aránya a 10 éven túli, új hitelek esetében alig 6 százalék.

Miért baj ez? Mennyivel kell majd többet fizetni, ha emelkedik az infláció és utána az alapkamat? Ha egy ma 3,6 százalékos kamatú hitel kamata tíz év múlva 7,4 százalékra emelkedik, tehát kevesebb mint 4 százalékponttal, akkor a havi törlesztőrészlet legalább 40 százalékkal megugrik. Márpedig mindenkinek tudnia kell, hogy hazánkban nem Matolcsy György miatt alacsonyak a kamatok jelenleg és nem miatta alacsony az infláció, hanem a világgazdasági környezet miatt, és mindez egy évtized múlva jószándéktól függetlenül is változni fog, mégpedig emelkedni.

A rögzített kamatozású konstrukciók ma Magyarországon aránytalanul drágábbak a változó kamatozásúaknál. Mindennek csak részben oka a hozamgörbe alakulása, amit arra utal, hogy a hosszabb távú konstrukciók "drágábbak" lesznek. Van egy másik elem is: Magyarországon más európai országokhoz képest aránytalanul magas a banki felárkülönbözet is az ilyen hiteleket érintően. Tehát a bankok maguk is tudatosan terelik a változó kamatozású konstrukciók felé az ügyfeleiket. Pedig a jegybanki jelentés is utal rá: "több országban is tapasztalható, hogy a rögzített kamatozású hitelek átlagosan olcsóbbak, mint a változó kamatozású termékek."

A devizahiteles katasztrófa után újra előjön a nem kielégítő és bonyolult ügyféltájékoztatás problémája is. A nemzeti banki jelentés is utal rá és a józan emberi tapasztalat is az mutatja, hogy a bankok profitérdekből, lustaságból és szabályozói kényszer hiányában újra "egyszerű" és "olcsó" konstrukciókra beszélik rá az ügyfeleiket, aránytalanul drágítják az alternatív lehetőségeket, például a rögzített kamatozású megoldásokat, és vezetik bele az országot az újabb hitelezési katasztrófába.

A közeledő jéghegyet sajnos az Euró-zóna csatlakozás sem fogja önmagában felolvasztani. Mert bár a forint megszüntetése és gazdaságunk teljes mértékben Euróra történő átállítása mérsékli a jövőbeni kockázatokat, de jelenleg még nem ismert hazánk majdani Euró-bevezetésének a feltételrendszere. Ebből pedig az is következik, hogy nem tudjuk, milyen módon kívánja az újonnan csatlakozó euróövezeti tagországok kockázatait kezelni az Európai Központi Bank. Az biztosan kimondható, hogy önmagában az az Euró bevezetése nem fogja megszüntetni a változó kamatozású, forint alapú lakossági hitelek kamatkockázatát.

Mindezek alapján az Együtt azonnali cselekvésre szólítja a Fidesz-kormányt, mert sikerpropaganda és gyűlöletkeltés helyett felelős kormányzásra van szükség, amely a jövő biztonságát is meg akarja teremteni.

1. Gyűlöletpropaganda helyett lakossági tájékoztatás a változó kamatozású, forint alapú hitelekről! Felszólítjuk a kormányt, hogy a nemzetünk számára évtizedes károkat okozó gyűlöletpropagandára fordított pénzből indítson inkább lakossági szemléletformáló kampányt a fenntartható eladósodás formáiról, növelje a hitelfelvetők tájékozottságát és képezze ki a polgárok érintett részét sokkal jobban a banki döntések meghozatala előtt.
2. Kemény fellépés a bankok rövidlátóan profitéhes gyakorlatával szemben! Itt az ideje annak, hogy a Fidesz ne csak a szavak szintjén legyen kemény, hanem a világgazdasági válság elmúlása után szabályozza úgy a banki hitelek piacát, ami egyszerre teremt fenntartható és jövőbiztos megoldást. Valójában a magyar hitelfelvevők, a versengő piacgazdaság és a bankok érdeke is az, hogy közösen elkerüljük a devizahiteles-katasztrófához hasonlatos megoldást, amikor újra adófizetői milliárdokból kell majd megoldani egy egyébként előre is látható vészhelyzetet. Sokkal keményebben kell kényszeríteni a bankokat a változó és rögzített kamatozású konstrukciók árazásának tisztességes kialakítására, és még többet kell tenni a banki ügyféltájékoztatás megváltoztatása érdekében.
3. Gyors Euró-zóna csatlakozást! Bár az euróövezeti csatlakozás önmagában nem tünteti el a változó kamatozású konstrukciók jelentette veszélyt, de mindenképp mérsékli azt. Az Együttnek meggyőződése, hogy magyar nemzeti érdek a mihamarabbi Euró-övezeti csatlakozás. Ez intézményi stabilitást, gazdasági stabilitást, növekvő jóléti esélyt jelent. Továbbá a mai szándékok szerint az illiberalizálódó és lecsúszó, hazánkhoz hasonlatos országokkal szemben keményebb fellépést is lehetővé tesz majd.