Tegnap, két és fél év után megszűnt a szegedi Migszol. Ők voltak azok, akik a közvetlenül leginkább érintett megyei jogú városban önkéntesként támogatták a menekülteket, menedékkérőket. Munkájuk eredményeként hazánk az emberséges arcát is meg tudta mutatni sokaknak.

A menekültválság eddig legkeményebb hónapjaiban Szeged frontváros volt. Magam is jártam ott, voltam a határ mellett, megnéztem Röszkét, és Szabó Szabolcs politikustársammal és az Együtt egyik szegedi politikusával, Dombi Gáborral jártam a határ túloldalán is. A folyamatos gyűlöletpropaganda, rasszista muszlimellenesség és félelemkeltés közepette a szegedi Migszol példát mutatott. Segítették a megfáradtakat és nélkülözőket. Sok civil, munkás, értelmiségi, fiatal és nyugdíjas tette azt, amit lelkiismerete diktált. Voltak közöttük politika közeliek is, akik háttérbe szorították párthovatartozásuk, és dolgoztak felgyűrt ingujjal a többiekkel. Békéscsabán és Gyulán találkoztam az ottani Migszollal, Szegeden nem tudtam közvetlenül segíteni. De tudom, a migszolosok országszerte azt tették, amit a magyar államnak kellett volna tennie.

Szerencse és utólag is köszönet, hogy Botka László, szocialista polgármester és a szegedi önkormányzat felelősen viselkedett a válsághelyzetben. A központi kormányzat helyett nem tudták megtenni azt, amit csak egy kormány tud tenni, de települési önkormányzatként hozzátették a magukét a civil erőfeszítésekhez.

Tudom, sokan vannak, akik nagyon mást gondolnak a menekültválságról. Még közöttük is vannak tisztességes emberek, jogos félelmekkel. Ezzel együtt az elmúlt évek abban erősítettek meg, hogy biztonságot csak úgy lehet teremteni Magyarországon és Európában, ha a menedékkérőkkel menedékkérőkként, a gazdasági bevándorlókkal gazdasági bevándorlókként bánunk, és közben nem félelmet keltünk, hanem európai együttműködésben védjük nemzeti és uniós határainkat.

A menedékkérőket be kell fogadni, akárcsak időlegesen is, kvótával és nemzetközi elosztással, míg a gazdasági bevándorlókat ki-ki maga dönti el, hogy befogadja-e vagy sem. Ha őket érintően nemleges a döntés, törvényesen ki lehet és ki is kell őket utasítani.

De tudom azt is, sokan vannak olyanok országszerte, akik szerint Orbán Viktor gyáván és embertelenül viselkedik hazánk miniszterelnökeként a menekültügyben. Eltávolít szövetségeseinktől, félelmet kelt ott is, ahol nincs baj, és közben semmit, de semmit sem tesz a valódi bajok tényleges megoldásáért. Tudom, hogy vannak, akik szerint haszontalan a kerítés. Tudom, hogy vannak sokan, akik maguk is ott voltak a Nyugatinál vagy a Keletinél Budapesten, és önként segítettek. Civilek, politikusok egyaránt. Mi, közösen Magyarország szebbik arcát mutattuk meg akkor, amikor beütött a baj.

Az Együtt csak köszönettel tartozik a szegedi Migszolnak, és rajtuk keresztül minden migszolosnak! Két és fél évnyi munkájuk hozzátett egy szabad és igazságos Magyarország megteremtéséhez, amiért mi is dolgozunk.