A hétvégén beszélgetésen vett részt Schiffer András, a Lehet Más a Politika (LMP) társelnöke a nyárzáró szegedi fesztiválon. Nem akarnám, hogy az ott elmondottak elsikkadjanak, mert tanulságosak.
Schiffer szerint a Fideszen kívüli, civileket támogató források is zárt körön belül maradnak. Az a baj, hogy nem a társelnök számára fontos ideológiai célokat támogatja Soros György „tőzsdespekuláns”, mert semmi sem jut munkásvédelmi szervezetekre. „Az igazi társadalmi aktivitás ugyanis nem Gulyás Mártonnál kezdődik, hanem ott, hogy amikor az amúgy is megnyirbált munkavállalói jogokat is semmibe veszik, akkor a dolgozó embereknek legyen bátorságuk arra, hogy megszerveződjenek.”
Ha értelmezni akarjuk a Schiffer által elmondottakat, akkor egyrészt baloldali politikusként kiállt a munkavállalók valóban sokszor sanyarú helyzetének védelme mellett. Véleménye szerint azonban Soros György, nyilván azért, mert spekuláns, ilyen célokra nem áldoz, hiszen – gondolom – őt csak a kizsákmányolás érdekli. Mindezek után Schiffer nem mulasztotta el a lehetőséget, hogy pikírt és lekicsinylő megjegyzéssel illesse Gulyás Mártont, aki nyilván nem szent, és ahogyan mindenkit, így őt is lehet kritizálni. De épp az elmúlt időszakban mutatott civil aktivitása miatt minimum nem méltányos.
A társelnök által mondottakkal nekem két bajom van, egyrészt tényszerűen hamis sugalmazásokkal él, ezekkel kívánja vélt ideológiai igazságát igazolni. Másrészt áldozatává válik az ellenfelet megsemmisíteni és nem csak kritizálni akaró magyar politikai betegségnek, amely végsősoron életben tartja az éppen általa és pártja által is meghaladni kívánt magyar politikai gyűlöletstruktúrát.
A munkás-érdekképviseletre nyilván többet kell költeni, akár állami, akár civil forrásból. Ebben akkor is igaza van Schiffernek, ha számomra inkább a német egyeztetés modell a minta, mint francia. Azaz a status quo folyamatos, egyeztetéseken és partnerségen alapuló módosítása, szemben a sztrájkokkal és egyre növekvő versenyképtelenséggel operáló francia-modellel.
Ténybelileg azért hamis a tőzsdespekulánsra vonatkozó sugalmazása, mert minden olvasó ember számára köztudott, hogy Soros György az utóbbi két évtizedben ideológiai értelemben minden szempontból balról kritizálja a kortárs kapitalizmust. Álláspontjával lehet egyetérteni és vitatkozni, de véleményének létezését nem érdemes eltagadni.
Nem hiszem, hogy nekem kellene őt megvédenem. Azt azért rögzítsük, hogy Soros hazánkban is, Közép-Európában is és az Amerikai Egyesült Államokban is az egyik meghatározó támogatója progresszív, baloldali társadalompolitikai ügyeknek. Az általa alapított intézmények és a támogatott szervezetek világszerte sokat tesznek a társadalmi integráció, a szólásszabadság ügyéért és a status quo-t az esélyegyenlőség megteremtése irányába átalakítani kívánó szakpolitikák érvényre juttatásáért.
Soros Györgyöt lehet tisztelni, lehet elutasítani. Az viszont helytelen, ha kézzelfogható tényekről tudomást nem véve, személyeskedően támad egy politikus valakit, mert nem szimpatikus annak politikai meggyőződése .
A másik helyénvaló szándékának elítélő minősítése, a másikat mozgató erkölcsi momentum vélt megfejtése és kritikája rontja a magyar politikai nyilvánosság minőségét, így kárt okoz. Mert az állítások mögött nem pusztán a saját igazságába vetett megingathatatlan hit húzódik meg, hanem a másik álláspontjának ab start történő erkölcsi és politikai kritikája.
Márpedig ez a beszédmód nem segíti a polgári demokrácia épülését. És ez akkor is igaz, ha ma már sokkal nagyobb sértésekre sem kapjuk fel sajnos a fejünk. Akkor lesz változás Magyarországon, akkor válhat újra döntően népszerűvé hazánkban bármilyen progresszív politikai alternatíva, ha még sugalmazások szintjén sem akarja elvitatni a másik álláspontjának erkölcsi legitimitását, hanem a demokratikus politikai konszenzuson belüli állítások és vélemények esetében egymás kölcsönös megértésére törekszik. Különben csak továbbéltetjük a kilencvenes évek politika szkizmáját, a vélt „haladók” és vélt „maradók” öldöklő, sehova sem vezető, gyűlöletes beszédmódját.
Politikusként semmit sem utálok jobban, mint egymás legitimitásának megkérdőjelezését és erkölcsi momentumainak inszinuálását. Sok vitám van Schiffer Andrással, politikai nyilatkozatainak az elmúlt húsz évet érintő számos kritikájával egyetértek, és fontos észrevételeknek tartom őket. De erkölcsileg megsemmisítő szándékú beszéd akkor sem hagyná el a számat őt illetően, ha amúgy az immár szokássá vált álbaloldalizását sem ideológiailag, sem politikailag nem tartom megalapozottnak. A most tárgyalt szegedi szövegében is elismételt álbaloldalizás az LMP saját politikus-ellenes rasszizmusa, amely indulatokra épít, megbélyegezni akar és végső soron tagadja a pluralizmust. Mert egy polgár pontosan tudja, hogy van baloldaliság ilyen is, olyan is.
