A magyar alkotmányosság hullájának meggyalázása

2015. szeptember 24. 06:58 - Szigetvári Viktor blogja

2015. szeptember 22-én, kedden hozta nyilvánosságra az Alkotmánybíróság a határozatát a leegyszerűsítve férfi40-nek nevezett népszavazási kezdeményezés tárgyában. A határozat alkotmányellenességet állapított meg, felülírta a Kúria korábbi döntését, és ezzel leállíttatta a már folyamatban levő aláírásgyűjtést. Az Együtt a férfi40-nel nem értett egyet, a kérdést alkotmányellenesnek tartottuk népszavazási szempontból. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság mostani döntése a magyar jogállam hullájának meggyalázása. És e tekintetben elfogadhatatlan.

Ez nem a férfi40-ről szól

Az Együtt álláspontja szerint a férfi40 elvileg sincs rendben, mert csökkenti a két évtizedes időtávon amúgy is fenntarthatatlan magyar nyugdíjrendszer stabilitását. Miközben egyetértünk a több évtizedet ledolgozó férfiak teljesítményének elismerésével, nem fogadjuk el a generációk közötti konfliktusok teremtését mint politikai kezdeményezést. A ma itthon dolgozó fiatalok és idősebbek nyugdíjvárománya szempontjából elfogadhatatlan a férfi40, ráadásul számos más, szociális szempontból fontosabb feladat van, ha a magyar nyugdíjrendszer korrekcióját tartjuk szem előtt. Például fontos volna a Ratkó-gyerekek és kényszervállalkozásba kényszerítettek számára egy rászorultsági elvű minimálnyugdíj bevezetése, a rugalmas nyugdíjba vonulás biztosításmatematikailag fenntartható formáinak megteremtése, a nyugdíjemelések torz rendszerének felülvizsgálása, a nyugdíjplafon ismételt bevezetése és még számos dolog. A férfi40 sajnos olyan kezdeményezés, amely burkolt nyugdíjkorhatár-csökkentést jelent, és erre most nincs pénze a magyar gazdaságnak.

 

A népszavazás jó dolog

Az Együtt megítélése szerint nem volt helyes a Kúria döntése, amely ebben a kérdésben engedte a népszavazási kezdeményezés megindítását és az aláírásgyűjtés elkezdését. Ennek indoka részünkről az, hogy a népszavazási szabályok egyértelműen kizárják a költségvetési kérdések népszavazás útján való rendezését. Így szerintünk ebben a kérdésben nem lehetett volna aláírást gyűjteni, mert mi jelent ebben az országban költségvetési kérdést, ha nem a nyugdíjrendszer alapját érintő ügy.

Ennek ellenére azt jeleznem kell, hogy alapvetően hiszünk a népszavazás intézményében. A jelenlegi jogszabályok, és különösen a Fidesz alkotmányos rendszere a nemzeti érdekkel ellentétesen szűkítette be a népszavazási lehetőségeket akár országos, akár helyi szinten. A népszavazáson túl ráadásul számos más módja van a 21. században a társadalmi részvétel szélesítésének, például online petíciókkal és más megoldásokkal. Egy liberális demokráciában véleményünk szerint sokkal szélesebb részvételi lehetőségekre volna szükség. A fentebb soroltak messze vannak az egy országot működésképtelenné tevő túlzott közvetlen demokráciától, amellyel nem értenénk egyet. Most azonban a ló egyik oldalán ülünk, elégedettek volnánk, ha középen ülnénk a részvételi intézményeket illetően is a lovon.

A Kúria döntésével ugyan nem értettünk egyet, de az aláírásgyűjtés megkezdődött. A pártok hol hallgattak, hogy állást foglaltak. Mi, az Együttben konferenciát is rendeztünk a kérdésről, többpárti vitával.

 

A magánindítvány nem volt érvényes

A magánindítvány, amely személyes érintettségre hivatkozva kérte az Alkotmánybíróságot, hogy helyezze hatályon kívül a Kúria döntését az Együtt álláspontja szerint nem volt megalapozott. Az lett volna az egyetlen elfogadható, jogállami döntés, amely igazodott volna a magyar alkotmányos hagyományokhoz, ennek részeként már a 2011 utáni, új alkotmányos gyakorlathoz is, ha az Alkotmánybíróság formai érvénytelenség okán, érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a panaszt.

Egyet kell értenünk Stumpf István alkotmánybíró különvéleményének gyakorlatilag minden szavával. Az a döntés egy hibás döntés, amely nem megalapozottan fogadta be és vizsgálta érdemben az alkotmányjogi panaszt.

 

Tartalmi részigazságok

Ha tartalmilag tekintünk a szerintünk formailag helytelen beadványra, akkor a férfi-női esélyegyenlőtlenségi érvet nem tekintjük érvényesnek. A beadványozó szerint azért nem lehet a férfi40-et nem hogy bevezetni, hanem minderről egyáltalán népszavazást kezdeményezni, mert sérti az esélyegyenlőtlenség elleni küzdelem alaptörvénybe foglalt törekvéseit. Bár hiszünk abban, hogy egy államnak tennie kell az esélyegyenlőtlenségek ellen, és a nemi alapon különböző nyugdíjba vonulási szabályok nem jelentenek nemi diszkriminációt, ugyanakkor a férfi40 esetleges – általunk ugyan kritizált – bevezetése sem rontana a nemi egyenlőtlenségek csökkentéséért folytatott küzdelem esélyein.

Azzal az érvvel, hogy költségvetési kérdést érint a férfi40 ügye, és ezért nem lehet népszavazást kezdeményezni az ügyben, a fentebb is kifejtettek szerint egyetértünk. Ugyanakkor ennek az érvnek semmi helye nincs a mostani alkotmánybírósági határozatban, mert ennek érdemi vizsgálatára az adott beadvány alapján a Kúria korábbi döntése után egészen egyszerűen eljárásjogilag nem lett volna lehetősége az Alkotmánybíróságnak.

A jogállam ott kezdődik, ha az állami akarat elé ilyen procedurális gátakat vet a jogalkotó, amelyek akkor is állni hivatottak, ha épp a normatív igazság a másik oldalon van. Mindez nem menti a Kúriát, de a jogi tények magukért beszélnek.

 

Az Alkotmánybíróság tánca a jogállam hulláján

Az Együtt elnökeként szégyenletesnek tartom a mostani alkotmánybírósági határozatot, mert ezzel olyan útra lépett a testület, amely már teljesen jogon kívüli. Itt és most az történt, hogy a Fidesz politikai érdekével ellentétes kezdeményezést jogsértéssel gázolt el az Alkotmánybíróság.

A magyar jogállam már régóta halott, itt egy újabb bizonyíték e hullagyalázás formájában. És bár tiszteljük a különvéleménnyel tiltakozó kisebbségi alkotmánybírók tiszta kiállását, már nem igazán értjük kitől és mit is védenek ott a testületen belül, amikor valójában csak a Fidesz végrehajtó testületévé silányított Alkotmánybíróság szégyenletes munkáját legitimálják döntésről döntésre, kisebbségi pozícióról kisebbségi pozícióra.

 

Visszaút a liberális demokráciába

Nem véletlen, hogy meggyőződésem, egy ellenzéki választási győzelem után kísérletet kell tenni a jogpozitivista, megegyezéses alkotmányos korrekcióra, mert a sokszínű országunk pluralitását tisztelni kell akkor is, ha a mai, kormányzó populista jobboldal politikai ellenfeleinek megsemmisítése érdekében üzemelteti politikai rendszerét. Ettől még ők is létezők, akik egy vereség után hibáik egy részét felül fogják vizsgálni, értékrendjük tiszteletreméltóan kitartó védelme ellenére.

Ha e korrekcióhoz nem lesz partner az akkori ellenzék, akkor a Fidesz alkotmányos rendszerét a választással magával leváltottnak kell tekinteni, és az új, alkotmányos rendszer kiépítésekor meg kell szakítani a jogfolytonosságot. Ami politikai és nem jogi lépés lesz.

Az Alkotmánybíróság politikailag elfogult határozata csak megerősítette hitem a magyar, liberális demokrácia helyreállításának ezen forgatókönyvében.

süti beállítások módosítása