A Demokratikus Koalíció (DK) kampányt indít annak érdekében, hogy megfosszák választójoguktól a határontúli magyarokat. A nemzeti centenáriumukra készülő román nacionalisták nem is kaphattak volna szebb ajándékot ezen öncélú kampány formájában. Miközben Erdély- és Partium-szerte attól félnek a magyar közösségek, hogy az egyre nacionalistábbá váló román belpolitika hogyan ünnepli a gyulafehérvári határozat századik évfordulóját, addig Magyarországon most újra ki akar taszítani egyes határontúliakat a magyar közösségből egy ellenzéki párt.
Az Együtt elutasítja a jogfosztást, és én személyesen is úgy gondolom, hogy liberális demokraták szerzett jogot csak egészen rendkívüli esetben vehetnek el. A határontúli magyarok választójoga a Fidesz összes bűne ellenére sem ilyen, és a jogfosztás politikai ígérete már önmagában is fenntart és megerősít egy szükségtelen politikai megosztást, amikor számos kérdésben együttműködni, megérteni, megismerni és megbékélni kellene inkább.
Nettó demagógia
Demagógiának tartom a határontúliak választójogával való kampányolást. A tényleges jogfosztásra nincs esély (szerencsére). Csak szavazatszerzés motiválja a kezdeményezést.
Demagógia azt ígérni, hogy van pénz 13. havi nyugdíjra, ahelyett, hogy célzott nyugdíjemelésekkel a rászorulók helyzetén javítanánk inkább. Demagógia azt ígérni, hogy van a magyar költségvetésben 1800 milliárd forint oktatásra, mert nincs. És bár sokkal többet lehet és kell költeni az emberi tudásra és a negyedik ipari forradalomra való felkészülésre, sajnos nincs ma 1800 milliárd forintja erre a magyar költségvetésnek elszabaduló költségvetési hiány és gazdasági válság okozása nélkül. Demagógia felröptetni rendszeresen a halálbüntetés kérdését, mert a halálbüntetés nem megoldás. És demagógia jogszerű menedékkérők elleni gyűlöletkampány is.
“a gyors és megosztó győzelmek (és vereségek) után mindig van holnap és holnapután is”
Liberális demokraták éppen azzal tisztelik a köztársaságot és a sokszínű nemzeti közösséget, hogy bizonyos ügyekben önkorlátozást erőltetnek magukra a közjó érdekében. Ez a megfontolás teljesen hiányzik sajnos a most induló kampányból. A megosztó demagógia tudatos távoltartása nélkül nem lehet új rendszert építeni Orbán után.
Néhol van, néhol nincs
Liberális demokráciában néhol van, másutt nincs választójoga a diaszpóráknak. Van, ahol csak az adófizetéshez jár választójog, van, ahol nem. Mindkét megoldás elfogadható, egyik álláspont sem antidemokratikus. Régiónkban a rendszerváltások évtizede óta számos ország vezetett be határontúli választójogot. De most Magyarországon nem egy új jog megadásának kérdéséről szól egy vita, hanem egy már megadott, megszerzett jog elvételéről.
A Fidesz 2010 után a határontúliak pártjaival való egyeztetés nélkül, egypárti választási diktátum részeként, a lehető legrosszabb, legkártékonyabb és legmanipulatívabb megoldással vezette be a magyar határontúliak választójogát. Ezzel a Fidesz mindent megtett azért, hogy sebet ejtsen a magyar nemzeti közösségen – persze ezúttal nem a határainkon túl, hanem a határainkon innen. Önmagán kívül a Fidesz senkit nem tekint a magyar nemzethez tartozónak, beleértve a nekik nem tetsző határontúli magyarokat, és különösen a magyar állampolgárságot tudatosan fel nem vevő romániai magyar tömegeket is. Pedig mi is, ők is, mind a magyar nemzet részei vagyunk.
Nincs liberális demokrata indok a határontúliak jogfosztására. A választások közeledte nem az. Ez árt a liberális demokrácia és a majdani negyedik magyar köztársaság megteremtésének, mert most újra megosztja ez nemzeti közösségünket. Nem elég egyet nem érteni a választójog kiterjesztésével, annak elvételét kellene megindokolni, de demagógia nélkül ez nem megy. Bölcsebb lett volna nem kielégíteni akarni az ezerszer felkorbácsolt hazai dühöt ez ügyben. Emlékszünk, amikor a kilencvenes években “románoknak” hívták itthon sokan a nővérként, építőipari munkásként hozzánk érkező határontúli magyarokat. Láttuk a minapi videót, amelyben Felvidékre utazó magyarországi magyarok vitatják el a dunaszerdahelyiek magyarságát. Figyelmetlenek, érzéketlenek voltak sokan itthon.
“A most megkezdett kampánnyal amúgy is csak a román nacionalisták járnak jól.”
Volna jobb megoldás
Mi, az Együttben, szövetségben Karácsony Gergely pártjával, a Párbeszéddel, elutasítjuk a határontúliak jogfosztását, és csak annyit változtatnánk, hogy konszenzusra törekvő, jobb szabályokat alakítanánk ki a határontúliak választójogát érintően. Mindenki számára lehetővé téve a levélben szavazást, és megakadályozva a magyar belpolitika mocskának exportját.
Idén már kétszer jártam Erdélyben, sok romániai magyarral beszéltem. Kirobbanó gazdasági fejlődésük örömei mellett rengetegen félnek az elkövetkező évek romániai, nemzeti centenáriumaitól. Nem most van itt annak az ideje, hogy belpolitikai szavazatszerző érdekből újra kitaszítsunk olyanokat, akik amúgy is sokszor voltak túszai mind a magyar, mind a román belpolitikának. A most megkezdett kampánnyal amúgy is csak a román nacionalisták járnak jól.
