A fiatalokkal szemben igazságtalan, ezért az Együtt nem támogatja a Magyar Szakszervezeti Szövetség népszavazási kezdeményezését a férfiak 40 év munka utáni, de korhatár alatti nyugdíjba vonulási lehetőségének megteremtése tárgyában, amelyet a Magyar Szocialista Párt is támogat.

A ma dolgozók és a fiatal családosok nyugdíját veszélyezteti e kezdeményezés, mert nincs rá pénz, és nem is lesz. Ma nem a nyugdíjrendszer bővítése, hanem a 2030 utáni léte az igazi politikai tét – ezért árt a népszavazási kezdeményezés a fiataloknak. Akkor is, ha erről más pártok gyáván nem vesznek tudomást.

A nyugdíjszabályok populista és pénzügyileg megalapozatlan farigcsálása szétveri a generációk közötti szolidaritás maradékát is. Veszélyezteti a mai, fiatal és a családalapítás időszakát élő, külföldre el nem vándorolt, itthoni adófizetők jövőbeni nyugdíját.

Az Együtt elismeri és tisztelettel adózik mindenkinek, minden ledolgozott éve után. Nem az akár 40 vagy több évet dolgozó munkavállalók teljesítményét vitatjuk. Ennek ellenére amennyiben megvalósul a népszavazás, akkor az Együtt „nem”-szavazat leadása mellett fog kampányolni, mert egyszer és mindenkorra véget kell vetnünk hazánkban a megvalósíthatatlan, bár tetszetős ígéretekre épülő politizálásnak és a fiatalok jövőjének felélésének.

Minden ilyen lépés csak a görög útra sodorja hazánkat, miközben a nyugdíjrendszer mellett számos égető nemzeti problémánk van, különösen az oktatásban, a munkaerőpiacon, valamint az egészségügyben. Egy felelőtlen, demagóg népszavazás ezen problémák megoldásáról vonja el a figyelmet, sikere esetén pedig az erőforrást is.

2030 után nem fenntartható a nyugdíjrendszer

Megértjük, hogy sok évtized munkaviszony után sokan úgy érzik, hogy annyi idősen járna nekik a nyugdíjba menetel lehetősége, amikor szüleik is nyugdíjba vonultak. Ennek azonban nincs meg a pénzügyi fedezete. Ma kevesebb gyerek születik, egyre kevesebben is vagyunk, és hosszabb ideig élünk, mint szüleink.

Az Orbán-kormány ráadásul tovább rombolta a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, a magánnyugdíjpénztári megtakarítások adósságot növelő felélésével, az immár sok százezres kivándorlás felgyorsításával, a nélkülöző munkavállalók közmunka-programba szorításával.

Jelenleg nem az a kérdés, hogy hogyan lesz magasabb nyugdíj, korábban, több embernek, hanem az, hogy hogyan lehet egyáltalán felelősen tenni a jelenben a nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében. Minden olyan politikai párt és civil szervezet, legyen bár jobb vagy baloldali, amely az elkövetkező években a nyugdíjrendszer egészét érintően többletígéretet fogalmaz meg, félrevezeti a választókat.

Kiszámítható emelések és támogatott magánmegtakarítások

A nyugdíjrendszerben most nem többletígéret kell. Kevés nyilvánosságot kap, de a második Orbán-kormány szemben azzal, hogy reálértékét megtartó nyugdíjat ígért, az elmúlt években ennél nagyobb mértékben emelte a nyugdíjakat, aminek önmagában akár örülni is lehetne. De ha nem rövid távra, hanem a nemzeti érdeket szem előtt tartó módon politizálunk, akkor fel kell hívni a figyelmet a súlyos problémára.

Az elmúlt 5 évben a magyar gazdaság teljesítménynövekedésénél nagyobb mértékben nőttek a nyugdíjak, mivel a kormány a rezsihazugsággal manipulálta az inflációt, és közben a tervezett – magasabb – inflációhoz igazítva emelte az nyugdíjakat. Ennek eredménye, hogy a Fidesz 2015 szinte teljes egészében visszaadta a 13. havi nyugdíjat.

A 13. havi nyugdíj nem azért volt rossz, mert több pénzt jelentett a nyugdíjasoknak. Dehogy! Hanem mert nem volt fenntartható. A magasabb juttatásnak örülni kell. De csak akkor, ha fenntartható módon, nem a jövőt felélve támogat egy társadalmi csoportot egy kormány. Korábban is, és az elmúlt 5 évben is ez történt. Éppen a nyugdíjasok és a ma dolgozók fogják megfizetni ennek az árát akkor is, ha most netán e blogbejegyzést olvasva dühösek rám.

Egy fenntartható nyugdíjpolitika kialakításához tanulni kell az elmúlt évtizedek nyugdíjpolitikai hibáiból. A kifizetések időszakát illetően végig sem gondolt kötelező magánnyugdíjrendszer és a felemás szívvel támogatott, harmadik, teljesen magánmegtakarításokra épülő pillér rendszerén lett volna mit alakítani. Ráadásul az Európai Unió éveken át rosszul értelmezte az ilyen megtakarításokat, így ezzel nehezítette a költségvetési egyensúly megteremtésén dolgozó nemzeti kormányok helyzetét is. De ez már a múlt. A 3000 milliárd forintot a Fidesz bűnéből közösen feléltük, növelve ezzel az implicit államadósságot, hiszen az a pénz félre volt rakva a jövőbeni kifizetésekre.

Egy új nyugdíjpolitikában egyszerre volna helye a gazdasági növekedéshez igazodó, fenntartható és kiszámítható nyugdíjemelés-politikának, a korhatár emelésének és a kiskapuk bezárásának, valamint a magánmegtakarítások állami ösztönzésének. De jelenleg ilyennek nyoma sincs.

A kivándorlás megfordítása, az aktivitás növelése

Az Együtt álláspontja szerint lehet aktív kormányzati politikával tenni a jólét növelése és a nyugdíjrendszer stabilizállása érdekében. Bár a jelenlegi kormány a rettenetes közmunkával inkább a homokba dugja a fejét.

Valódi cselekvésként fontosnak tartanánk azt, hogy a kormány a jelenleginél sokkal nagyobb erőfeszítéseket tegyen a középkorú munkavállalók munkaerőpiaci diszkriminációjának csökkentésére, foglalkoztatásuknak támogatására. Hiszen ma 50 éves kor után minden korábbinál nehezebb a munkavállalók helyzete a munkaerőpiacon. Az uniós források ellopása helyett lehet segíteni a munkaképesség fenntartását, és a népegészségügy komolyan vétele révén pedig lehetne javítani társadalmunk egészségi állapotán.

Emellett az Együtt támogat minden olyan kezdeményezést, amely megalapozott módon teszi a jelenleginél rugalmasabbá a nyugdíjba vonulás feltételeit. A korai nyugdíjazásra van számos, a munkáltató, az állam és a munkavállaló érdekeinek összehangolásán alapuló megoldás. A jelenlegi népszavazási javaslat azonban nem egy szakmailag megalapozott javaslat.

Az Együtt álláspontja szerint emellett szükség van a jelenlegi népesedéspolitika újragondolására, amely most egyoldalú értékrendet és családmodellt kíván rákényszeríteni a sokszínű magyar társadalomra. Ezzel szemben el kell ismeri a valóságban létező különböző családmodelleket, és egyformán támogatni kell minden gyermeket és gyermeket vállaló szülőt. A 21. században nehéz, sokszor szinte lehetetlennek tűnik egyetlen olyan eszközt találni, amely a modern kor családjait, élettársi kapcsolatait több gyermek vállalására sarkallja. Ettől még folyamatosan próbálkoznia kell egy felelős kormánynak a különböző piaci és állami intézkedések megfelelő kombinációjának megtalálásával.

Aktívan kell tenni annak érdekében is, hogy a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát ne rontsa a 2010 óta egyre gyorsuló kivándorlás, amely épp az aktív korú, képzett honfitársainkat érinti leginkább. Látszatprogramok helyett nyugodt, fejlődő és békés Magyarországot kell teremteni, mert csak ez lehet újra vonzó a kivándorolt magyarok számára. Ha bárki hazajön, mert itthon újra meg tudja találni a számítását, többen és jobban fogunk élni Magyarországon.

Ezen túlmenően az Együtt fontosnak tartja az idegenellenességtől mentes, tudatos bevándorláspolitika állami megtervezését és megvalósítását is. A születésszám magyarországi csökkenését a hazai születések növelése érdekében tett lépéseken túl olyan bevándorláspolitikával kell támogatni, amely segíti a képzett, integrálódni akaró, új hazát keresők letelepedését. A Fidesz és a magyar, populista jobboldal menekültellenes gyűlöletkampánya minden percével árt ennek.

Ebben nem értünk egyet a szakszervezetekkel.

Míg a Munka Törvénykönyve egyoldalú módosítása ügyében támogatunk számos szakszervezeti követelést, a mostani kezdeményezés ügyében nem értünk egyet a szakszervezetekkel. A munkavállalói jogokat, különösen a kollektív jogokat fájdalmasan csorbította a Fidesz 2010 után.

Csak úgy lehet hazánkban fenntartható piacgazdaságot működtetni, ha tekintettel van a mindenkori kormány a szervezett munkavállalók érdekérvényesítésére és a munkáltatók érdekeire is. Ez ma nincs így. Ezen változtatni kell, és a magyar jobboldal erre képtelen.

A növekedést, a jobb és fenntartható béreket egy erős szakszervezeti mozgalom világszerte támogatni tudja. A folyamatos érdekkonfliktusok pedig részét képezik a modern kapitalizmusnak, így azokat nem a szőnyeg alá kell söpörni, hanem folyamatos párbeszéddel meg kell oldani.

Ugyanakkor a férfiak 40 év utáni nyugdíjba vonulást érintő népszavazási kezdeményezés kapcsán sajnálatosnak tartjuk, hogy a Magyar Szakszervezeti Szövetség egy olyan kérdést emelt napirendre, amelyet populista politizálásával összhangban először a Jobbik nyitott ki hazánkban.

Ráadásul ez a kezdeményezés az Együtt álláspontja szerint éppen a jelenlegi munkavállalók érdekeivel ellentétes, mivel szétveri a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát.

Az MSZP modernizáció-ellenes fordulatának újabb lépése

Nagyon szomorú, hogy a kezdeményezést támogatja az MSZP is, mert a most felnövekvő, itthon dolgozni kívánó generációk nyugdíját veszélyezteti ezzel.

Az MSZP populista fordulata az elmúlt hónapokban az adórendszer-javaslattal kezdődött. A Fidesznél is alacsonyabb személyi jövedelemadó-kulcsokat ígérő, háromkulcsos javaslat nem a három kulcs, hanem a további adócsökkentés hazugsága miatt volt fenntarthatatlan.

Súlyos gazdasági válsághoz vezetne, ha egyszerre vezetnék be a 40 év utáni, korhatár alatti nyugdíjba vonulást a férfiaknak, és közben 5-10-15 százalékos személyi jövedelemadó-kulcsok lennének.

Nem ez az ellenzék megújulásának útja

Az Együtt biztos abban, hogy sajnos mindezt meg sem kísérelte kiszámolni az MSZP. A kivitelezhetetlen ígéretekkel való politizálást meg kell hagyni Magyarországon a rendszerkritikus pártoknak és a populista jobboldalnak. A balközép, centrista ellenzék megújulása nem erre vezet.

Egyáltalán nem gondoljuk, hogy a megújuló ellenzéknek vért, izzadtságot és könnyeket kellene ígérnie. Dehogy!

A szociális piacgazdaság, a szabadság, a verseny és a jóléti állam megerősítése a feladatunk, de ez nem épülhet a nyugdíjrendszer végleges szétverésére. Nincs inspirálóbb progresszív politika, mint az előbbi bajokon egyszerre javítani.

Itt kell bebizonyítani a kormányzóképességet, és bemutatni a politikai közösséget egyesítő víziót. Lehet ígérni is. Kinek több lehetőséget az előrejutásra, kinek saját törekvéseinek támogatását egy jól működő állammal, kinek pedig több állami támogatást középosztályi életének megtartására.

Nem a hazug, különböző társadalmi csoportokat egymás ellen kijátszó ígéretekben kell versenyre kelni a magyar populista jobboldal két pártjával. Sokkal több hit és inspiráció meríthető abból, ha egyszerűen csak erős és fenntartható jóléti államot, tiszta versenyt és fejlődő piacgazdaságot ígérünk. Mert ez teremt végre nyugatos, modern Magyarországot. A mostani kezdeményezés sajnos ezt semmiben nem segíti.